Alapinformációk arról, hogy mit lehet várni az idősotthonoktól?

2007-11-23

   A szociális intézmények célját az 1993. évi III. törvény határozza meg. Rendelkezik a szociális ellátásokról, a szociális biztonság megteremtéséről és megőrzéséről, a szociális ellátórendszerről, az ellátás formáiról, az ellátásra jogosultságról, valamint az ellátások formáinak érvényesítéséről. A köznyelvben "szociális otthon"-nak nevezett intézmény olyan ápolást és gondozást nyújtó szakosított ellátási forma, amely az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekről teljes körűen gondoskodik.
A teljes körű ellátás keretében ezek az intézmények - a napi legalább háromszori étkeztetést - a szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátást -
a mentális gondozást - az egészségügyi ellátást - a lakhatáson belül egy ellátottra legalább 6 négyzetméternyi alapterületet, 10 ellátottra egy fürdőkádat, vagy zuhanyzót, nemenkénti illemhelyet, - napi 24 órás szolgálatot, - folyamatos működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítanak.

Léteznek emelt szintű intézmények, melynek minősítését rendelet szabályozza Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülménynek minősül - az olyan önálló, egy- vagy kétszemélyes lakrész, amely lakószobát, konyhát és fürdőszobát, esetleg egyéb helyiséget foglal magába; és egy ellátottra legalább tíz négyzetméter nagyságú lakóterület jut, vagy - az olyan egy- vagy kétszemélyes lakószoba, amelyhez önálló fürdőszoba tartozik, és az épület korszerűen kialakított, berendezése teljes mértékben felszerelt (tv, hűtőszekrény, mosógép stb.) A rászorulók ápolására és gondozására az alábbi intézményekben kerülhet sor:

- idősek otthonában; - pszichiátriai betegek otthonában; - szenvedélybetegek otthonában; - fogyatékos személyek otthonában; valamint -hajléktalanok otthonában. A személyes gondoskodás keretébe tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátások igénybevétele mindig önkéntes. Az intézményi elhelyezést csak az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, indítványozhatja. Az intézménybe történő felvételkor az intézmény köteles további tájékoztatást adni a jogosult és hozzátartozója számára - az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; - az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; - a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről, - panaszjoguk gyakorlásának módjáról, - az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, - az intézmény házirendjéről.

Az ápolás és a gondozás mellett az ellátást igénybevevők számára szükség szerint foglalkoztatást és egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátást is nyújtanak. Fontos, hogy az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kísérje és elősegítse az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az ápolók, gondozók komplex, megterhelő munkájukat csak a morális elvárásoknak megfelelően, etikusan végezhetik. Lényeges, hogy tevékenységük során tiszteletben tartsák az ellátott személyes szabadságát. Az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan viselkedésük meghatározója a titoktartás is, függetlenül attól, hogy az információhoz milyen módon jutottak.

Dr. Tasáry Ilona